Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

HATÁROZATOK

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Helyi tanácsosok - Consilieri locali

Nr. crt.

Nume şi prenume

Apartenenţa politică

Perioadă

0

1

3

4

1.

Ambrus Attila

UDMR

2020-2024

2.

Benedek József

UDMR

2020-2024

3.

Burnichi Gheorghe - Florin

PNL

2020-2024

4.

Demes Botond

UDMR

2020-2024

5.

Kovács Lehel

UDMR

2020-2024

6.

György Károly - Levente

UDMR

2020-2024

7.

Papp János

UDMR

2020-2024

8.

Pătrânjel Nicolae

PSD

2020-2024

9.

Sidó György

UDMR

2020-2024

10.

Szász Imre

UDMR

2020-2024

11.

Szigyártó János Nimród

UDMR

2020-2024

12.

Boc Dumitru

PNL

2020-2024

13.

Hegyeli Zsolt - Levente

AMT

2020-2024

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A falu és vidéke ősidőktől folyamatosan lakott. A belterületen végzett régészeti ásatások felszínre hozták a csiszoltkő-korszak, a vas-, majd a bronzkorszak tárgyi emlékeit. A római légiók 271-től ezt a vidéket is feladták, csakhamar különböző népek felvonulási területévé vált.

A helyi lakosság hosszabb-rövidebb ideig gótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok fennhatósága alá került. Erdély délkeleti szegletében az avarokkal együtt érkező szlávok folyamatos jelenléte a VI. századtól a IX–X. századig jól kimutatható az Olt és a Fekete-ügy völgyében feltárt régészeti leletekkel, valamint Háromszék számos településének szláv eredetű nevével. Zabola neve is szláv eredetű: za előtagjának az ősszlávban ’valami mögött’, míg a boljá-nak ’vizes, mocsaras hely’ jelentése lehetett. Kezdetben a Fekete-ügy bal oldali mellékvizét jelölhette, s csak később a patak mellett emelt települést is.

Más feltevések szerint a helység neve a Zabla személynévből keletkezett. A román Zăbala a magyar Zabola helységnévből származik. Johannes Tröster 1666-ban Erdélyről készített német nyelvű könyvében Zebelként említi a falut. Benkő József a XVIII. század közepén keletkezett, Transsilvania Specialis című munkájában úgy véli, hogy Zabola a középkori Magyar Királyság keleti határszélein garázdálkodó tolvajok megzabolázására épített várról kapta a nevét.

Zabola nevének eredetét a szájhagyomány Orbán Balázs Székelyföld leírásában is megjelenő két forrás szerint magyarázza. Az első magyarázat egyik székely ősünk, Zab nevéhez kapcsolja. Így keletkezett volna három település elnevezése: Zab-olja (d: szálláshely) = Zabola, Osd-olja = Ozsdola, Bod-olja = Bodola. A másik forrás szerit a környéken garázdálkodó rablóbandák megzabolázására épített várról kapta nevét. A jelek arra mutatnak, hogy valóban létezett egy erődített vár, amelynek romjaiból épült a falu központjában levő református templom.

A Zabolán működő Turisztikai Információs Iroda hivatása a négy községet és az ezekhez tartozó nyolc települést magába foglaló Zernye Régió természeti és kulturális értékeinek népszerűsítése. Célunk információt, érdekességet szolgáltatni a térség turisztikai nevezetességeiről, látnivalóiról, turisztikai kínálatáról, minél szélesebb körben. Tájékoztatást nyújtunk a környék szálláshelyeiről, vendéglatóhelyeiről, közlekedéséről, programjairól, látnivalóiról, eseményeiről és szolgáltatásairól. Az irodába betérő látogatók térképet, információs füzeteket, különböző szórólapokat igényelhetnek.
  
 
Turisztikai Információs Iroda 
Cím:
527190 - Zabola

Páva falu nevének eredete

Páva nevét a hagyomány onnan származtatja, hogy régen havasain igen sok páva tenyészett, s azzal vadászai nagykereskedést űztek Oláhországba. A fejedelmi korban Páva sólymokat is tenyésztett a közeli havasokon. Az 1635 lusztáriusz könyvben Páván 17 solymár család van bejegyezve, s ezek között a legkitűnőbb a Marti család. Talán e család egyik ősének lehet a sírköve az, mely pávai román ízlésű templomban be van falazva, hol az olvashatatlan felirat felett egy címer van, melyet egy páva vagy sólyom felett keresztbe tett szablya és buzogány alkot. Másik régi családja Pávának a Vajna család. A Vajnák Páváról Háromszék több falujába, sőt vármegyékre is kiszármaztak, s többféle előnevet vettek fel.

Az Árgyus patak mellett messze felnyúlik a falunak egyik negyede, melyet Karomnak neveznek, talán arról, mert az Árgyus patak, mint kar öleli körül. Az Árgyus patak fejénél a falutól kétórányira egy függőleges meredeken felmagasló sziklacsúcs emelkedik, melyet Somkőnek (Sólyomkő összehúzva) neveznek. E szép alakzatú mészkőcsúcsnak meredek, megközelíthetetlen oldalában most is látszanak az üregek, hol a hajdan annyira becsült sólymok tanyáztak.

Zabola lakossága

Orbán Balázs „Székelyföld leírása" című nagyméretű művében talált adatok szerint Zabola 1567-ben 45 kapuval volt bejegyezve. Az 1869-es adatok szerint a lakosság száma Zabolán 2157, Páván 874 fő volt. Az 1992-es népszámlálás után a két falú összlakossága 3555 fő volt. A lakosság számbeli növekedése 1930 és 1992 között csökkenő tendenciát mutatott. A születések és az elhalálozások számát vizsgálva 1996 és 2000 között kitűnik, hogy az elhalálozások száma nagyobb, ami a népszaporulat negatív értékét adja.

Zabola és Tamásfalva között emelkedik az 567 m magas Tatárhalom. Ez egy tanúhegy és régészeti rezerváció. A Halmot azért nevezik Tatárhalomnak, mert dicsőséges történelmi esemény kapcsolódik e névhez. Az Erdélybe betörő tatárok 1658-ban kegyetlenül pusztítottak a vidéken. A zabolaiak és a környék lakói a Halomra vonultak és elszánt hősiességgel tartóztatták fel és szalasztották meg a tatárokat, így mentve meg a Felvidéket az ellenség dúlásától. A halom másik történelmi jelentősége abban rejlik, hogy tanúként megdönthetetlenül igazolja a magyarság ittlétének ezeréves múltját.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közössége 1970-ben ásatásokat végzett a Tatárhalmon, ahol honfoglalás kori temetőt tártak fel. A 192 feltárt sírban talált leletek értékes történelmi adatokat szolgáltatnak nemcsak Zabola, hanem az egész Székelyföld múltjára vonatkozóan.A leletek azt igazolják, hogy már a 11. században jelentős magyar népesség lakta a vidéket.

Zabola létére utaló legkorábbi dokumentum 1466-ból való. Nevét a hagyomány szerint a „zab olajáról”, vagy az egykori határszéli, a tolvajok úgymond zabolázására épített vártól kapta. A falu jelentős szerepet játszott a szék és a székelység életében, itt tartották 1466-ban a székely nemzeti gyűlést. Zabola múltjának eseményei szorosan összekapcsolódnak a Mikes család történelmével, amelynek tagjai közül igen sokan kitűntek politikai és katonai tehetségükkel. Itt született gróf Mikó Imre, "Erdély Széchenyije", valamint gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki Bem seregében Nagyszeben ostrománál esett el.

A falu kedvező fekvésének köszönhetően jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, a közlekedési utak a falu belterületén csomózódnak. Vasúton is megközelíthető, itt halad át a Sepsiszentgyörgy-Bereck vasútvonal.A falvak lakosságának nagy része magyar nemzetiségű, a község több mint ötezer lakójának fele Zabolán él. Foglalkozásukat tekintve ősidők óta a földművelés, állattenyésztés és fakitermelés jelenti az itt élők megélhetését, a fiatalok közül sokan azonban a városokban vállalnak munkát.

Békés együttélés jellemzi a falvak lakóit, felekezeti és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. A község ötezer lakójából nyolcszáz román anyanyelvű, akiknek többsége Zabolán és a hozzá tartozó Páván él. Felekezeti megoszlás szerint körülbelül egyenlő arányban reformátusok vagy római katolikusok a hívők, és jelentős az ortodox vallásúak száma is.

Zabola Erdély és a Kárpát-medence egyik legkeletibb magyar többségű közössége. A magyarok már az Árpád-korban megtelepedtek a Keleti-Kárpátok kanyarjában, később királyaink a XII. század végén a hegylánctól keletre, Moldvába költöztették őket, ahol védelmi célból jelentős magyar faluhálózatot hoztak létre.

Királyaink a magyar közösségek helyébe a XII. század végén székelyeket telepítettek, akik a középkorban fontos védelmi feladatokat láttak el, s cserébe kedvező kiváltságokkal és mint közösség gazdasági, társadalmi önkormányzattal rendelkeztek. A feudalizmus csak a XV. század közepén tudott ezen a területen meggyökeresedni, amikor Zabolán is egyre több család vált jobbággyá. Mivel az oszmán-törökök az ország határait veszélyeztették, újra szükség volt a székelyek határvédő erejére, ezért Mátyás király tudatosan lépéseket tett, hogy a falu népe ne süllyedjen jobbágysorba.

A Magyar Királyság felbomlása után, 1542-től formálódott ki az önálló Erdélyi Fejedelemség. A XVI. század második felében a Basa és a Mikes család jelentős számú jobbágy birtokába jutott. A fejedelemség idején mindkét família nagy szerepet játszott Erdély politikai és társadalmi életében. A Mikes család tagjai a XVII–XVIII. század fordulóján tevékenyen kivették részüket a Thököly Imre, majd a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcokban.

A XVIII. században Erdély és Székelyföld a Habsburg Birodalom keretébe került. Az osztrák hatóságok 1764-ben a Székelyföldön erőszakos úton megszervezték a határőrséget, amely alapjaiban sértette a székely közösségek korábbi rendi alapú önkormányzatát. A zabolaiak is részt vettek az emiatt kitört 1764. évi madéfalvi lázadásban. A mozgalom leverése után községünkből is sokan Moldvába bujdostak.

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban számos helyi fiatal vette ki részét a harcokból. Az 1867. évi kiegyezés után, az Osztrák–Magyar Monarchia korában Zabola is gyorsan polgárosodott. Kiépült a vasútvonal, fűrésztelepeket létesítettek, a falu határát tagosították, és számos polgári egylet alakult. A XX. század közepéig a falu fejlődésében a Mikes családnak volt döntő szerepe. Évszázadokon át követendő társadalmi, gazdasági és szellemi példát nyújtottak a helybeliek és a környékbeli települések számára.


Orbán Balázs : A Székelyföld leírása (Zabola)
Zabola a határszéli Kárpátoknak egy – a Nagy és Hegymöge patak által átfolyt – kies völgyületében fekszik, elrejtőzve mint az e vonalon eső faluk csaknem mindenike. A faluknak ezen elrejtőzése pedig ugy hadtani, mint természeti okokból is származhatott.
Hadtani okokból, mert ezen meredek hegyektől övezett völgyek nagyrészt csak torkolatjuk felől közelithetők meg, s igy a régi időkben oly gyakran zaklatott lakosoknak csak ez egyetlen oldal védelmére kellett szoritkozniok, oldaltámadások ellen természeti védvonalok által lévén fedezve.
Természeti okból ,mert az ily völgyekben védve voltak a Nemere szele ellen, mely Háromszéknek vészes áldása. Áldás az, mert azon év, melyben a Nemere uralg, termékeny szokott lenni. Vészes, mert midőn annak rohamai megindulnak, akkor az utas szállást keres, ember és állat fedél alá siet, mert mikor az végig üvölt Háromszék rónáján, akkor veszélyes szembe állni vele, levén azon sajátsága, hogy bősz dühében mindent elsodor, szekereket felforgat, s főleg télben hófuvatagokba temeti el a szegény halandót, ki idejében el nem menekülhetett, vagy megfagylalja a szegény utast, mert a legmelegebb öltönyt is pókhálóként járja át.


"Háromszéket s Moldvát keleten egymástól,
Rengeteg erdők és hegyek tartják távol.
Derengő homály van itt a lombok alatt,
Úgy kifognak ezek minden napsugarat.
Békén áll ott templom, torony és iskola.
Igy alakit s mível a kor kivánalma.
Kisebb vár körzi ezt, tovább a vakárok
Jelzik: hogy itt volt a zabolázó várlak."

A Mikes-kastély KURIA
A Mikes-kastély valószínűleg a 15. században épült, de 1629-ben már biztosan állott. Itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára. A kastélyt 1867-ben gr. Mikes Benedek átalakíttatta.
Itt született a Mikes család több neves tagja. 34 ha angol parkja arborétum. A parkban nyugszik gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. 1848-ban július végétől nagy szerepet játszott az úgynevezett „Kossuth”, a későbbi Mátyás-huszárezred megszervezésében és vezetésében. Sírboltját 1944 után többször kifosztották, végül lebontották. 1998-ban avatták fel emlékművét.
A település a legrégebbi időktől lakott. Nem messze a falutól, nyugati irányba emelkedik egy legendás hírű domb, amely a Tatarhalom nevet viseli. Az 567 méteres eróziós tanúhegy régészeti rezerváció, ahol a bronzkor és a kora feudális polgári temető emlékei találhatók. Orbán Balázs szerint az 1658-as tatárbetörés kor az elhalt áldozatokat itt temették el. Több törött fegyver és koponyacsont is előkerült. 1970-ben 192 sírt tártak fel, amelyek bizonyítják, hogy honfoglalás kori magyar temető volt itt. A temetkezés kezdete a XI. század és XII. század elejére tehető. A XII. század végére a temetkezés itt megszűnt.
Az 1466-ban Zabolán tartott országgyűlés az egész székelység további története szempontjából meghatározó fontosságú volt A nemzeti gyűlés kimondta, hogy a közrendű székely, az úgynevezett székely közösség nincs szolgálatként alávetve a főnépnek. Azaz a székely szabadon szolgálhat annak, akinek éppen akar. A falu története szorosan kapcsolódik a Mikes család nevéhez. Az ősi család számos tagja fontos történelmi szerepet töltött be nemzetünk évszázados küzdelmeiben. A székelység és a magyarság nemzeti függetlenségi harcaiban a Mikes család több tagja is kiemelkedő személyiségként szerepel. Szerepet játszottak az 1600-as években, II. Rákóczi idején. Küzdelmekben, csatákban gazdag életüket egy leányrablás is színesítette. János a szentléleki Tarnóczi Saroltát szerette volna feleségnek de a lány családja tiltakozott a házasság ellen. A Mikes fivérek elrabolták a lányt. Ennek a kalandnak a történetét írja meg Kemény Zsigmond az Özvegy és lánya című regényben.
A Mikes család krónikájában 1698 fontos év volt. Ekkor kapott a család grófi címet. A család képviseltette magát az 1848-49-es szabadságharcban is.


 

NAGYJAINK

Gróf Mikó Imre

Zabolán született 1805. szept. 4-én. Kolozsváron halt meg 1876. szeptember 16-án. Miután Nagyenyeden befejezte tanulmányait, állami hivatalba lépett. 1847-ben erdélyi kincstárnok és belső titkos tanácsos lett. A szabadságharcot követő időkben irodalmi, társadalmi és egyházi téren munkálkodott. 1865-ben országgyűlési képviselő, 1867-ben közlekedési miniszter lett, s az volt 1870-ig. Mint főpohárnokmester halt meg. A nagyenyedi kollégiumnak l838-tól, az erdélyi egyházkerületnek 1840-től egyik főgondnoka. A nagyenyedi kollégium vagyoni helyzetét rendbe hozta, épületét helyreállította, könyvtárát és éremgyűjteményét a magáéból megint gazdaggá tette. Segítette a kolozsvári és szászvárosi gimnáziumokat a róla elnevezett sepsiszentgyörgyi gimnáziumnak (Mikó Kollégium) végrendeletében 60000 forintot hagyományozott.

A kolozsvári teológiai akadémia alapjához 4000 forinttal járult, s számos egyháznak tett alapítványokat. Az Erdélyi Múzeum megalapítója és a Magyar Történelmi Társulatnak az elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban tiszteletbeli taggá választotta, amit mecénási és írói munkaságával egyaránt kiérdemelt. Főleg a történelem terén dolgozott. Egyházi jellegű művei: Bod Péter élete és munkái, Benkő József élete és munkái. Mellszobrát az általa nemzetének ajándékozott kolozsvári " Múzeum-kertben" 1889. jún. 10-én leplezték le.

Dr. Dimény István jogász, közéleti személyiség.

- Iskolái: Zabola, Nagyenyed, Kolozsvár Budapest. Budapesten ügyvédi diplomát szerzett.

- Pályafutása: Felvidék. 1848-tól Zabolán egyházmegyei kurátor, iskolaszéki tag és elnök. (1860)

- Végrendeletében: 1892. január 15-én vagyonát a zabolai református iskolának hagyta, amit a kovásznai Királyi Jónás bíróság 1893. május 16-án jóváhagyott.

- Sírkövén ez áll: Dr. Dimény István ügyvéd 1808-1893 iskolánk jótevője.

Basa Tamás

Basa- család egyike a kihalt ősi székely családoknak. A család tagjainak jelenős szerep jutott a történelemben, melyekben történelmükben szerep jutott. A család eredeti fészke Gelence volt és a családból legelső Basa György tűnik ki, Zápolyai János követe, aki II. Lajosnak, Pentelénre vitte a királynak üzenetét, hogy seregével útban van, ezért az harcot ne kezdje meg. Mivel a király az üzenetet nem tartotta be ezért bekövetkezet a siralmas mohácsi vész 1526-ban. A család legkitűnőbb tagja a zabolai Basa Tamás volt, aki:

- 1636-ban követe volt Lupu vajdának

- Boros Jenőnél Rákóczinak békebiztosa volt

- 1642-ben Háromszék főkapitánya, tanácsos és a posta követe.

- 1661-ben jelen van a marosvásárhelyi gyűlésen, ahol Apafi Mihályt trónra emelik

A Zabolai Basa kúriában tartotta 1667-ben Bethlen Miklós eljegyzését Kun Ilonával, Basa Tamás unoka húgával. Jelen volt Bethlen Gábor is.


GYÖNGYHARMAT EGYESÜLET

Zabolán hagyománya van a néptáncnak, már 15 éve zajlik ennek művelése. Both László a zabolai polgármesteri hivatal alkalmazottjaként, kulturális előadó tisztségében 1997- től irányítja a község  tánccsoportját. A Gyöngyharmat Néptáncegyüttes 1996-ban alakult, a helyi önkormányzat  biztosítja az anyagiakat a működéséhez. A 2011-es év új reményekkel indul a tánccsoport részére.

Sikerült megalapítani a Zabolai Gyöngyharmat Egyesületet, amelynek fő céljai között szerepel a tánccsoport felkarolása, és mindent megtesz azért, hogy pályázatok elnyerésével segítsen megszervezni a 2011 szeptember 3-ára tervezett 15 éves évforduló  ünnepsségét.
 
http://zabolaigyongyharmategyesulet.blogspot.ro

EGYHÁZI ÉLET

Református erődtemploma 14. századi, melyet a 16. században átépítettek. A templom az egykori Páva falu területén fekszik, szentélyén a falu címere látható. 1666-ban és 1778-ban tornyát újjá kellett építeni, majd az 1802. évi földrengés után ezt is le kellett bontani, és 1847-ben készült el az új. 16. századi védőfalait 1838-ban alacsonyították le. Az erődtemplom valószínüleg egy korábbi vár felhasználásával épült, melyet egykor vizesárok és lőréses bástya védett. A templom északi falrésze az 1977-es földrengésben leomlott, de helyreállították.

REFORMATUS2

A református templom az erdélyi késő gótikus építészet jellegzetes emléke, állítólag egy hajdan itt állott ősi vár köveiből épült. A templomot körülölelő várfalat is  feltehetően a 15. században emelték.

Ezt egészen a 18. századig vizesárok vette körül, melyen át híd vezetett az épületbe. Fontos védelmi szerepet is betöltött a vártemplom, egészen a 18. századig. A szentély déli és nyugati bejáratát reneszánsz stílúsú homokkőből faragott, egyenes záródású ajtókeretek díszítik, melyeket  Háromszéken a legszebbek között tartanak számon. A templomot az idők során több földrengés rongálta meg, legutóbb 1977-ben. Az azt követő javítási munkálatok során 15. századi részletek kerültek felszínre: egy kisméretű, rusztikus kiképzésű gótikus szentségtartó fülke, valamint a szentély északi falán egy késő gótikus, homokkőből faragott sekrestyeajtó. A belső tér külön érdekességét alkotják a férfifejeket ábrázoló gyámkövek, amiket a szájhagyomány  tatárfejekként emleget. A mennyezetet 124 kazettaszem díszíti. A fakazetták az erdélyi virágos reneszánsz legmagyarosabb változatát képviselik. Hasonló festett mellvédkazetták láthatók az orgonakarzaton is. A műemléktemplom előtti teret 1991-től Mikó Imre mellszobra díszíti, mely Petrovics István alkotása.

A református templom mögött  református imaház, majd tőle nem messze a római katolikus templom látható. A római katolikus templomot 1860-ban emelték a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. A templomot Mikes Benedek építtette, felhasználva az egykori kápolna kőanyagát. A plébániaépület szintén a Mikes grófok adománya, melyet 1984 és 1990 között építettek újjá.

1832-ben épült az ortodoxok kisméretű fatemploma, melyben  értékes ikonok találhatók. A román lakosok számának fokozatos növekedése következtében új ortodox templomot építettek 1939 és 42 között, a Mikes-park bejáratával szembeN. A római katolikus templom 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében levő egykori, kápolna kőanyagát.

KATOLIKUS

Római katolikus templom

REFORMATUS

Református templom

A református templom

A falu központjában emelkedő vártemplom idegenforgalmi kuriózum. Most a református közösség tulajdona. Ez egy középkori, gótikus templom, ajtó és ablaknyílását faragott kőkeretek díszítik. Eredeti alakjában védelmi célokra is szolgált, védelmi emelete volt. Tetőpárkánya alatt vakárkádsor húzódik.
Tojásdad alakú várfalai egykor magasabbak voltak, annak középkori kaputornyán barokk hagymasisakos harangtorony emelkedik. A hagyomány feltételezi, hogy a vártemplom helyén lehetett a sokat emlegetett Zabola vára. Annyi bizonyos, hogy helyén egy XIII-XIV. századi templomocskának kellett lennie, amelyet aztán a XV-XVI. században késő gótikus stílusban átépítettek.
Különös értéke az épületek a déli bejáró kora reneszánsz, faragott kő ajtókerete, amelyen még látható a késő gótikus pálcatag. Előtte ötkaréjos oromfallal ellátott porticus áll. Szépek a déli oldal ablakai, az újabban feltárt sekrestyeajtó, a szamárhát íves szentségtartó, a szentély emberfős gyámkövei. Az épület belső igazi ékessége a 124 db festett kazettából álló mennyezet és az orgonakarzat mellvédjeinek virághímes táblasora 1772-ből. A déli porticus és harangtorony földszinti festett mennyezete is kazettás - Mátyásné Csekme Ida tanítónő jelenkori alkotása, amelyben felhasználta a régi ornamentikát. A templom a régi harangtornyát 1666-ban építtette Basa Tamás, aki a Kós KárolyVarjúnemzetség című regényből ismert. A torony a mai alakját 1847-ben kapta. A vizátokkal körülvett várfalat, a kaputorony és védelmim emelet építését a XVI. század első felére teszik.


Nem messze van innen az 1860-ban épült római katolikus templom. Gróf Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes- kastély kertjében levő egykori, kicsi kápolna kőanyagát is. A rendszerváltás utáni években renoválták és bővítették. Titulusa a Szentkereszt felmagasztalása. A plébániát övező kerítés előtérben áll egy emlékmű, melyet millecentenáriumnak és Márton Áron (1896-1980) mártírpüspök születésének centenáriumán tisztelegtek.
A község keleti szélében egy kisebb méretű görögkeleti templom is van. 1832-ben épült, s benne értékes ikonok láthatók. Védőszentje Szent Illés. Ezért maradhatott fenn oly soká a helybeli rokonság körében az Illés napi templombúcsú és népszokás. Ezt a templomot csak különleges alkalmakkor használják, mert 1939-1942 között, Nagyboldogasszony tiszteletére új templomot épített az ortodox közösség.
A katolikus templom közelében állott még a múlt század elején Basa Tamás fejedelmi tanácsos, Háromszék főkapitányának XVI-XVII. századi kúriája. Itt kérte meg a szép Kun Ilona kezét az önéletíró Bethlen Miklós (1642-1717) kancellár. Az épület egykori pincéjére új lakás épült. A zabolai erdőn egy forrást ma is Basa kútja néven ismernek a helybeliek és mesélik, hogy ebből szeretett friss vizet inni névadója.

A katolikus templom

Gróf Mikes Benedek 1860-ban teleket adományoz, és erre a helyre 1860-ban Gróf Mikes Benedek katolikus templomot építetett. A templom, a kastély mögött álló kiskút kápolnából és a gróf anyagi segítségéből épült. Ebben a templomban tartották 1990-ben március 15-ének ünnepét. A templomban kórus énekelt Kossuth dalokat és Gábor Áron rézágyúját. Az ünnepély emlékére a templom előtt elhelyezett és telekoszorúzott kopjafát állítottak de azon az éjszakán ismeretien tettesek eltüntették. 1990. szeptember 10-én indult egy katolikus zarándok menet az imecsfalvi búcsúra. Amint szokásos a menet kereszttel és zászlókkal vonult a főúton. Már induláskor egy gépkocsiból „rászóltak” a zászlóvivőkre. Éjjel a sekrestye ablakát betörték és biztos, hogy petróleummal felgyújtották a templomot. A sekrestyében levő tárgyak, kegyszerek, ruhák is elégtek. A templomot a „Caritás” és a hívek segítségével nem csak kijavították, hanem ki is bővítették, „meghosszabbították”. Egy plébániát is építettek a régi épület helyére szintén a Mikes grófok adományából. A kántori lakot is kijavították és köré szegélyező székely kapukkal, esztétikus kőkerítéssel készítették.


A településnek érdekessége még a csángó néprajzi múzeum és székely tájház. A látogatók itt megtekinthetik a helyi  néphagyományokat, a helybéli lakáskultúra elemeit, székely és román népviseleteket, kerámiatárgyakat.A tájházat dr. Pozsony Ferenc alapította 1974-ben, melynek telkén egy csűrszerű épületben 2003 szeptemberében a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében megnyitották a csángó magyarok hagyományos népművészete című állandó kiállítást.

Az épület csarnokában gazdag fénykép- és térképanyag mutatja be a moldvai magyar falvak településszerkezetét, valamint hagyományos építészetét. A földszinten gorzafalvi, lészpedi és pusztinai lakásbelsőket, a messze földön híres gorzafalvi kerámia központ jellegzetes termékeit , egy fazekas műhely eredeti felszerelését és munkaeszközeit állították ki. Az emeleti galérián gyimesi használati eszközökkel és viseleti darabokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

A MÚZEM RÖVID TÖRTÉNETE A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum kollekcióinak tárgyait Pozsony Ferenc, aki napjainkban a kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora, kezdte el összegyűjteni közel négy évtizeddel ezelőtt. 1974-től már egy 20. század elején épített családi házban helyezték el a folyamatosan gyarapodó tárgyegyüttest, mely már az első évtizedben nagyon értékes 17-19. századi kandallócsempékkel, festett bútorokkal és hétköznapi tárgyakkal gyarapodott. Az 1980-as években az elsősorban erdélyi szász és moldvai csángó viseletekkel, textíliákkal meg eszközökkel bővült. Az 1989-es romániai rendszerváltozás után a gyűjtemény szakszerű beleltározását, feldolgozását és leírását a BBTE néprajz szakos diákjai valósították meg szervezett nyári szakgyakorlatok keretében.

A látogatók a tájházban Zabola műemlékeivel, különböző történelmi ábrázolásokkal, hagyományos viseletekkel, népi kandalló csempékkel és egy két világháború közötti tisztaszobával ismerkedhetnek meg. Egy csűrszerű épületben, 2003. szeptember 14-én, tömeges esemény keretében nyitották meg A moldvai csángók hagyományos népművészete című első állandó kiállítást.

A CSÁNGÓ NÉPRAJZI MÚZEUM HONLAPJA 


 

Zabola történelmi múltja bizonyítja, hogy a községben az idők folyamán mozgalmas társadalmi, politikai, művelődési élet zajlott, melyet az is igazol, hogy korán megjelent a szervezett iskolai oktatás. Evangélikus-református iskola 1585-ben létesült, mely több évszázadon át folyamatosan működött. Az oktatás átszervezésével 1873-ban megalakult a községi iskola, ezért a református és katolikus felekezeti iskolák megszűntek.

Napjainkban a község 13 oktatási egységgel rendelkezik, I-VIII. osztályos oktatás azonban csak Zabolán és Tamásfalván zajlik. Az oktatás szerves része a község falvaiban a hagyományok, népi kultúra átörökítése, fenntartása. Ennek jeles zászlóvívője a Gyöngyharmat néptánccsoport.Az együttes különböző széki táncokkal lép fel számos rendezvényen, ezúttal a zabolai napok keretében a hazai közönség örömére.Minden évben megrendezik a Zabolai falunapokat, a két napos rendezvénysorozaton színes programok sorát vonultatják fel.

www.scoalazabala.ro

Olvasóink értékelése: 3 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktív

.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

The contact component provides a way to provide contact forms and information for your site or to create a complex directory that can be used for many different purposes. Help

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Datorită aşezării sale favorabile Zăbala dispune de o infrastructură bine construită, căile de circulaţie se intersectează pe teritoriul comunei.Pe aici trece şi calea ferată, comuna fiind străbătută de linia Sfântu Gheorghe-Breţcu.Marea parte a localnicilor este de naţionalitate maghiară, jumătate din cei cinci mii de locuitori ai comunei trăiesc la Zăbala. În ceea ce priveşte ocupaţia lor, ei sunt agricultori, crescători de animale sau se ocupă cu exploatarea lemnului, foarte mulţi dintre tineri s-au angajat în oraş. Convieţuirea locuitorilor satelor este paşnică, indiferent de apartenenţa etnică sau religioasă. Dintre cei cinci mii de locuitori ai comunei opt sute sunt de etnie română, al căror majoritate locuieşte la Zăbala şi la Pava.

Centrul de Informare Turistică de la Zăbala are ca misiune promovarea valorii naturale și culturale a regiunii Zârna.  Scopul nostru este de a împărtăși  informații și curiozități despre ofertele  și atracțiile turistice ale zonei. 
Furnizăm informaţii necesare turiştilor despre cazare, transport, obiective de vizitat, monumente si atracţii turistice, oferte ale operatorilor locali, programe si evenimente ale comunităţii locale. Oferim vizitatorilor o gamă largă de materiale informative, hărti, pliante şi broşuri. 
 
 
Centru Local de Informare Turistică
Adresa:
527190 - Zăbala
E-mail:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web:
zernye.ro

Un loc ideal pentru excursii, care aparţine de Zăbala este locul numit Csipkes, care găzduieşte tabere şcolare.Copiii sunt cazaţi în confortabile căsuţe de lemn. Mediul este favorabil organizării excursiilor de cunoaştere a naturii, dar merită să vizitezi locurile acestea şi pentru frumuseţea peisajului. Regiunea Zăbalei oferă nenumărate posibilităţi pentru oaspeţi.Pe o rază de 30 de km poţi pescui, poţi merge cu schiurile sau poţi face drumeţii.Pădurile întinse şi fauna bogată este favorabilă vânătorilor amatori. În doar trei ore de mers pe jos poţi parcurge o diferenţă de altitudine de 540 de metri, până la vârful Lakocza, cel mai înalt punct al Covasnei, de unde se deschide o panoramă deosebită.

Cele mai cunoscute atracţii ale Zăbalei sunt castelul şi parcul Mikes.Parcul Mikes are o suprafaţă de 14 hectare. Iniţiatorul şi administratorul arboretului a fost contele Mikes Armin, care a adus specii rare din străinătate. Azi în parc se găsesc aproape 170 de specii de plante. Castelul familiei Mikes, cu valoare de monument se înălţa deja la începutul secolului al XVII-lea.De-a lungul secolelor a fost reconstruit de mai multe ori. Printre proprietari era şi Mikes Pal, tatăl lui Mikes Kelemen. Aprodul lui Rakoczi Ferenc al II-lea, autorul scrisorilor din Turcia aici şi-a petrecut copilăria. În anul 1867 contele Mikes Benedek a reconstruit castelul în stil elveţian, atunci şi-a căpătat castelul aspectul actual.

În acest castel a fost celebrată faimoasa nuntă a lui Apor Lazar cu Imecs Judit, la care alături  de nobilimea Ardealului şi Ţinutului Secuiesc a participat şi domnitorul Bethlen Gabor. În castelul Mikes s-a născut Miko Imre, om de stat, de ştiinţă, scriitor, fondatorul Organizaţiei Muzeului din Ardeal şi al Colegiului Secuiesc Miko.Miko Imre a fost preşedintele Marii Adunări Secuieşti de la Lutiţa din data de 16-17 octombrie. La a 100-a aniversare a naşterii sale în data de 4 septembrie 1905 la Zăbala s-a organizat o festivitate de amploare. Cu această ocazie Colegiul Secuiesc Miko a aşezat o placă memorială pe peretele castelului.Azi castelul reprezintă din nou proprietatea familiei Miko, folosită ca hotel împreună cu vila elveţiană.

Între Tamaşfalău şi Zăbala se află muntele Tatarhalom, având o altitudine de 567 metri. Acest munte este o rezervaţie arheologică. Muntele se numeşte Tatar ( tătar) deoarece aici a avut loc un însemnat eveniment istoric. Tătarii au invadat Ardealul în 1658, pustiind totul în calea lor.  Localnicii de la Zăbala şi cei din regiune s-au refugiat pe muntele Tatarhalom, luptând vitejeşte şi reţinându-i pe tătari , salvând astfel o parte a Ardealului de duşmani. Cealaltă însemnătate a muntelui este mărturia sa în demonstrarea prezenţei de o mie de ani a maghiarilor pe aceste meleaguri. Colectivul Muzeului Naţional Secuiesc de la Sfântu-Gheorghe a desfăşurat pe munte cercetări arheologice în 1970, unde au descoperit un cimitir de pe vreamea încălecării. Cele 192 de morminte descoperite oferă date însemnate legate atât de trecutul comunei Zăbal, cât şi de istoria întregului Ţinut Secuiesc.

Descoperirile atestă faptul că deja în secolul al XI-lea ţinutul era locuit de populaţie maghiară. Cel mai de timpuriu document care aminteşte existenţa Zăbalei datează din 1466. Conform tradiţiei denumirea provine de la „uleiul de ovăz”, sau de la cetatea construită pentru închiderea hoţilor.Comuna a jucat un rol important în viaţa Scaunului şi a secuimii, aici s-a ţinut marea adunare a secuilor în 1466. Evenimentele din istoria Zăbalei sunt strâns legate de istoria familiei Mikes, al cărei membrii s-au remarcat cu talentele lor politice şi militare. Aici s-a născut contele Miko Imre , „Szechenyi al Ardealului”, precum şi contele Mikes Kelemen, căpitan al grănicerilor, care s-a stins în atacul de la Sibiu, luptând în oastea generalului Bem.


 RELIGII

Din punct de vedere religios, credincioşii sunt  împărţiţi în proporţie egală între religia reformată şi cea catolică, dar şi numărul credincioşilor ortodocşi este considerabil.

REFORMATUS2

 Biserica reformată este una dintre elementele specifice ale arhitecturii gotice din Transilvania, se presupune că a fost construită din pietrele unei vechi cetăţi, aflate în acest loc. Zidul de cetate din jurul bisericii a fost construit în secolul al XV-lea. Până în secolul al XVIII-lea zidul era înconjurat de un şanţ de apă, peste care un pod ducea până la clădire. Biserica –cetate avea un rol important în apărare până în secolul al XVIII-lea. Intrarea de sud şi de vest a sanctuarului este împodobită de rame de uşi cu închidere liniară sculptate în stil renascentist, care sunt considerate cele mai frumoase în Ţinutul Trei Scaune.Biserica a fost deteriorată de-a lungul timpului de mai multe cutremure, ultimul fiind în 1977.

În timpul lucrărilor de renovare au fost descoperite elemente din secolul al XV-lea: o cabină de proporţii mici în stil rustic, şi o uşă scuptată în stil gotic târziu pe peretele de nord al sanctuarului. Interesante în spaţiul interior sunt pietrele în formă de capete de bărbaţi, amintite de tradiţie ca şi capete de tătari. Plafonul este ornat de 124 de casete. Casetele de lemn reprezintă cea mai maghiară variantă a elementelor florale renascentiste din Ardeal.  Casete pictate asemănătoare pot fi văzute lângă orgă. Spaţiul din faţa bisericii-monument este decorat din 1991 de statuia lui Miko Imre, creaţia lui Petrovics Istvan.

KATOLIKUS

Biserica romano-catolică

REFORMATUS

Biserica reformată

În spatele bisericii reformate se află o capelă reformată, nu departe de acestea se vede biserica romano-catolică.Biserica romano-catolică a fost înălţată în 1860, în cinstea Sfintei Cruci, până atunci credincioşii foloseau capela de lângă castelul Mikes, capelă demolată în anii 1950. Biserica a fost construită de Mikes Benedek, folosind pietrele fostei capele. Clădirea parohială este donaţia conţilor Mikes, care a fost reconstruită între 1984-1990.

În anul 1832 s-a construit biserica de lemn a ortodocşilor de dimensiuni reduse, în care se găsesc icoane foarte valoroase.Datorită creşterii numărului de localnici români s-a construit o nouă biserică ortodoxă între 1939-1942, în faţa intrării în parcul Mikes.


Atracţii ale aşezării sunt muzeul etnografic al ceangăilor şi casa secuiască- muzeu. Vizitatorii pot vedea aici tradiţiile locale, elementele culturii arhitecturale locale, porturi populare secuieşti şi româneşti, obiecte de ceramică.Casa-muzeu a fost înfiinţată de dr.Pozsony Ferenc în 1974, pe teritoriul căreia într-o clădire ca o şură în septembrie 2003 s-a deschis expoziţia cu caracter permanent, cu tema arta populară tradiţională  a maghiarilor ceangăi ,în organizarea Sociatăţii Etnografice Kriza Janos.

În sala mare a clădirii un bogat material fotografic şi cartografic prezintă structura satelor maghiare moldoveneşti, şi arhitectura tradiţională. La parter poţi vedea interioare de case din Gorzafalva, Leszped şi Pusztina, precum şi obiecte de ceramică renumite în lumea întreagă, s-a expus totodată şi dotarea originală a unui atelier de olărit şi uneltele de lucru.În galeria de la etaj vizitatorii pot face cunonoştinţă cu obiecte de uz casnic de la Ghimeş şi piese din portul popular.

SCURT ISTORIC AL MUZEULUI

Colecţia a fost fondată la începutul anilor 1970 de către POZSONY Ferenc. Din 1974 a fost depozitată într-o casă ţărănească, construită la începutul secolului 20. În deceniul următor colecţia s-a dezvoltat şi cu obiecte din diferite zone etnografice ale Ardealului şi Moldovei. În anul 1993 a fost organizată prima expoziţie intitulată: Arta tradiţională din Zăbala. În anul 2003 a fost deschisă prima expoziţie permanentă, Cultura tradiţională a ceangăilor din Moldova. După aceea colecţia treptat a fost inventariată, descrisă şi digitalizată de către studenţii de le secţia de etnologie a Universităţii Babeş-Bolyai din Cluj-Napoca. În anul 2004 a fost constituită Asociaţia Pro Museum Zăbala, astăzi proprietarul colecţiilor şi imobilelor.

Din anul 2005 colecţia a devenit o secţie externă a Muzeului Naţional Secuiesc din Sfântu Gheorghe, judeţul Covasna. Din anul 2007 a fost demarată integrarea colecţiei în circuitul naţional muzeal din România şi acreditarea ei. Expoziţiile sale începând din anul 2003 pot fi vizitate. Muzeul Etnografic Ceangăiesc - filiala Muzeului Naţional Secuiesc - în decembrie 2007 a primit aviz prealabil de funcţionare din partea Ministerului Culturii, Cultelor şi Patrimoniului Naţional. Instituţia este susţinută de Consiliul Local al Comunei Zăbala, de Consiliul Judeţean Covasna, cât şi de diferite fundaţii culturale. 


 

Trecutul istoric al Zăbalei demonstrează faptul că în comună de-a lungul timpurilor s-a derulat o viaţă socială, politică , culturală dinamică, fapt ilustrat şi de apariţia timpurie a instituţiilor de educaţie.Şcoala evanghelică-reformată s-a înfiinţat în 1585, a funcţionat continuu timp de mai multe secole. Odată cu reorganizarea sistemului de învăţământ în 1873 s-a format şcoala generală, din acest motiv şcolile bisericeşti s-au desfiinţat.

În zilele noastre comuna dispune de 13 unităţi de învăţământ, clasele I-VIII funcţionează doar la Zăbala şi Tamaşfalău. Parte integrantă a educaţiei în satele comunei este păstrarea tradiţiilor, a culturii populare. Un reprezentant însemnat al acestei idei este formaţia de dans popular Gyongyharmat.Formaţia prezintă diferite tipuri de dans la nenumărate manifestări, de această dată în cadrul Zilelor de la Zăbala, spre marea bucurie a spectatorilor.În fiecare an se organizează Zilele de la Zăbala, manifestarea de două zile fiind colorată de o mare varietate de programe.

www.scoalazabala.ro

 

Search

Language