Székelypetőfalva

A Szörcse és Imecsfalva között fekvő kis falucska határában a régészek egy közel 300 sírból álló, kora középkori polgári temetőt tártak fel, amelynek leletanyag bizonyítja, hogy itt már a 12. század közepén szervezett magyar település volt.

Régen nem volt ennyire elszigetelt falu, ugyanis rajta haladt át az egykori főútvonal, melyen a királyi postakocsik is közlekedtek.
A település központjában lévő római katolikus templom helyén egy kápolna volt, melyet 1823-ban templommá bővítettek, s melléje 1925-ben harangtornyot is emeltek. Az Assisi Szent Ferencet ábrázoló, 1762-ből való oltárképe a régi kápolnából kerülhetett ide.
Északi határában, a Borvíz patak völgyében tör felszínre a jó ízű és gyógyító erejű petőfalvi borvíz. Ivókúrára gyomor-, bél- máj- és hugyúti betegségekben szenvedőknek javasolt. A II. világháború végéig az Alsó határban gyógyfürdő működött. Az a fortyogó, melyre hajdan ezt építették, ma is bugyog 

Világháborús emlékmű Székelypetőfalván
PETOFALVA

     

Szörcse

  A történeti Orbaiszék nyugati peremén, a Feketeügy bal partján fekvő falut Orbaitelek irányából lehet legkönnyebben megközelíteni.  Középkori, fából épült templomát lebontották, helyébe az 1840-es években épített újat a református faluközösség.
Építészeti szempontból figyelmet érdemel a település északi szélén lévő, csaknem négyzet alaprajzú Rákosi kúria, valamint az elhagyatottan romosodó Hadnagy kúria.
Szörcsén fennmaradt egy különleges húsvéti szokás, az úgynevezett szánozás. Ez a húsvét hétfőjén gyakorolt szokás a pogány kori esővarázslás emléke. A csoportba verődő legények egy erdőlő szánt díszítenek fel kóborszerűen fenyőágakkal, mely alatt egy cigánynak nevezett legény ül. Ezt a szánt húzza a többi legény végig a falun zenészek és egy lovas kíséretében.SZORCSE        

Székelytamásfalva

  A Zabola patak völgyében fekvő Tamásfalván utcanevek –Szörcsei utca, Kovásznai utca—jelzik, hogy a falunak nemcsak a községközpont felé van kijárata. Legforgalmasabb a Kovászna felé vezető út, melyen rendszeresen autóbusz is érkezik ide.

Az itt élők két templomot és egy imaházat tartanak fenn. A Templom utca elején áll az 1892-ben épült református templom, melyhez tornyot 1927-ben emeltek a hívek.A római katolikus templomban az imecsfalvi plébános minden második vasárnap tart misét. A maroknyi baptista gyülekezet takaros imaházat épített.
A 19. század elején épült Thúry-Bányai udvarház a háromszéki empire építészet egyik remeke.

Székelytamásfalva, az 1820 körül épült empire stílusú Thúry udvarház
TAMASFALVA

  A helybeliek által „kastély”-nak nevezett épületet a zabolai önkormányzat megvásárolta és a falu művelödési házaként hasznosítja. Vele átellenben a Bányai kúria a kommunista diktatúra idején a helyi állami gazdaság székháza volt, 1989 után visszakapták jogos tulajdonosai.
Tamásfalván él az aprószentekelés (december 28.) hagyománya és felelevenítették a húsvéti csoportos locsolás, az úgynevezett szánozás szokását.
Az 1990-es évek közepén egy talajfúrásnak köszönhetően a falu belterületén jó ízű borvízforrás tort felszínre. TAMAS1

 Páva falu, kisebb település, amely teljesen összeépült Zabola déli részével. Az ország területi-közigazgatási átszervezésekor, 1968-ban csatolták Zabolához.A falu nevét a hagyomány onnan származtatja, hogy régen erdeiben sok páva élt. A fejedelmi korban a falu híres volt a sólyomtenyésztésről. Az 1635-ös összeíráskor  17 sólymárcsaládot jegyeztek fel, ezek közül jelesebbek a Marti és a Gál családok voltak. A solymárok sem adózással, sem katonai szolgálattal nem tartoztak, de kötelesek voltak vadászatra betanított sólymokat küldeni a fejedelmi udvarba. A falu fölé emelkedő legendás szikla csúcs, a Sólyomkő v. Somkő a sólymok egykori otthonára utal. A múltban egyik nevezetes család a Vajna család volt, akik 1621-ben Bethlen Gábor fejedelemtől nyertek nemességet. A Vajna család tagjai közül néhányan az ország különböző részein jelentős tudományos munkásságot fejtettek ki.

Páva lakossága református vallású, templomukat 1902-ben alakították át mai formájára. A 14. században épült régi templom várfalának egy töredéke  a torony mellett még áll. A szentély északkeleti falában látható a Marti család sírköve, címerükön pávával, buzogánnyal, karddal. A kőből készült szószék 1763-ból való. Orgonáját Kolonics István készítette.A helyi oktatásról 1768-tól van adat, akkor református felekezeti iskolában tanították a gyerekeket, amely 1874-ben vált községi iskolává. Ma I-IV osztályos tanintézményben oktatják a gyerekeket.

Tamásfalva

A község központjától nyugatra terül el Tamásfalva. Nevét alapítójától a "Tamásfalvi családtól" kapta. Tamás Gergely és György vitézül harcoltak Zsigmond seregében, 1415-ben a törökök ellen. Ezért nemesi rangot kaptak és a birtokot, amelyen ugyanezen évben megalapították Tamásfalva községet. 179 évig volt Tamásfalva, a Tamásfalvi család lakóhelye. A család kihalása után  először a Thury, majd a Bányai családé lett a birtok. A Thury család kastélya ma műemlék, melyet az 1970-es években átépítettek kultúrotthonnak.

Tamásfalva lakóinak túlnyomó többsége református vallású.  Elsősorban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, mivel a Feketeügy mellett elterülő területük jó minőségű szántóföld. A faluban I-VIII osztályos magyar tannyelvű iskola működik.

                                    
                     

Szörcse

Tamásfalvához közelfekvő falu Szörcse, mely feltehetően már Szent István korában létezett, első írásos említése azonban 1567-ből való. Nevét egy Szörcse nevű nemestől kapta. A Szörcsei család évszázadokon át a birtokosa és lakója volt a településnek. Közülük figyelemre méltó Ferenc, aki Székely Mózessel harcolta brasói csatában 1603-ban.Szörcse lakói magyar nemzetiségűek és református vallásúak. A faluban már 1663-ban megalakult a református egyház. Az egykori fatemplomát lebontották, helyére 1840-ben emelték a mai templomot. Az itt élőknek elsősorban a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelenti a megélhetést,  jó minőségű szántóföldjeiken nagy mennyiségű burgonyát termelnek.A környék adottságainak köszönhetően a horgászturizmus is fellendülőben van. A Szörcse határában folyó Fekete-ügy egyik holtágában halastavat alakítottak ki, amely napjainkban a vidék kedvelt horgász- és kirándulóhelye. Minden évben, ősszel telepitik a holtágat. Megtalálható benne az őshonos csuka, süger, ezen kivül pedig a ponty, amur, busa, compó, naphal, pirosszemü kele.

 

Székelypetőfalva

Szörcsétől északra fekszik Petőfalva, mely szintén Zabolához tartozó település. Régi magyarok lakta település, amit a falu déli részén feltárt népi temető leletei igazolnak. Az innen előkerült 12-13 századi tárgyak az Árpád-kori sírok leleteire emlékeztetnek.

Petőfalva Háromszék egyetlen jobbágyfaluja volt. Lakói a Mikes család jobbágyai voltak, akik 1848–ban szabadultak fel.A falu középkori templomáról nincs fennmaradt írásos bizonyíték, de tény, hogy egészen 1711-ig a jelenlegi templom sekrestyéje szolgált templomul a kis település római katolikus hívei számára. Akkor építették a ma látható templomot Assisi Szent Ferenc tiszteletére. A Szent Ferencet ábrázoló oltárkép 1762-ben készült. Az épületen 1823-ban nagyméretű javításokat végeztek, 1825-ben pedig tornyot is emeltek hozzá. Ugyanabban az évben készült az orgonakarzat is, a hangszer Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítõ műhelyébõl való, állítólag a mester 1891-ben, nem sokkal halála előtt építette. A templomtoronyban két harang is szól: a nagyobbat a templom patrónusa, a kisebbet Nagyboldogasszony tiszteletére öntették a hívek.

A gyerekek oktatása az I-IV osztályos iskolában zajlik. Petőfalva borvizeiről híres, melyeknek gyógyhatását már évszázadok óta ismerik. A falu határában  található Fortyogófürdőnek már az 1800-as években nagy látogatottsága volt. Nemcsak a környékről, de messzi tájakról is fogadta a reumatikus bántalmakra panaszkodókat, ugyanis a régi öregek szerint a pezsgő víz csodaszerként hatott ezekre a bajokra. A fürdő    évtizedeken át csak az emlékezetben létezett, 2008-ban   azonban ismét összefogott a község lakossága, önkormányzata, testvértelepülései, a helyi vállalkozók és a turisztikai szakértők,  ahhoz, hogy ma ismét népi fürdőként működhessen. Két tölgyfakeretes medencét építettek, egy 4x4 és egy 2x3 méterest, utóbbit a gyerekek számára.

A népi fürdő a svéd és finn fürdőkultúra elemeivel is gazdagodott: egy nyolc-tíz férőhelyes fafűtéses szaunaház és ehhez tartozó öltöző is birtokba vehető a helyszínen. Az épület falán részletes tájékoztatás olvasható a fürdő vizének gyógyhatásáról, emellett a látogatók részletes betekintést kaphatnak a falu múltjába. A felújított fürdő hivatalos átadásán nagyszabású rendezvényt szerveztek. Az avatóünnepség közös fürdőzéssel ért véget.

Zabola község építészeti és természeti látványosságai felbecsülhetetetlen értékűek, történelme pedig mindig büszkséggel tölti el a helybélieket.