Református erődtemploma 14. századi, melyet a 16. században átépítettek. A templom az egykori Páva falu területén fekszik, szentélyén a falu címere látható. 1666-ban és 1778-ban tornyát újjá kellett építeni, majd az 1802. évi földrengés után ezt is le kellett bontani, és 1847-ben készült el az új. 16. századi védőfalait 1838-ban alacsonyították le. Az erődtemplom valószínüleg egy korábbi vár felhasználásával épült, melyet egykor vizesárok és lőréses bástya védett. A templom északi falrésze az 1977-es földrengésben leomlott, de helyreállították.

REFORMATUS2

 

A református templom az erdélyi késő gótikus építészet jellegzetes emléke, állítólag egy hajdan itt állott ősi vár köveiből épült. A templomot körülölelő várfalat is  feltehetően a 15. században emelték.

Ezt egészen a 18. századig vizesárok vette körül, melyen át híd vezetett az épületbe. Fontos védelmi szerepet is betöltött a vártemplom, egészen a 18. századig. A szentély déli és nyugati bejáratát reneszánsz stílúsú homokkőből faragott, egyenes záródású ajtókeretek díszítik, melyeket  Háromszéken a legszebbek között tartanak számon. A templomot az idők során több földrengés rongálta meg, legutóbb 1977-ben. Az azt követő javítási munkálatok során 15. századi részletek kerültek felszínre: egy kisméretű, rusztikus kiképzésű gótikus szentségtartó fülke, valamint a szentély északi falán egy késő gótikus, homokkőből faragott sekrestyeajtó. A belső tér külön érdekességét alkotják a férfifejeket ábrázoló gyámkövek, amiket a szájhagyomány  tatárfejekként emleget. A mennyezetet 124 kazettaszem díszíti. A fakazetták az erdélyi virágos reneszánsz legmagyarosabb változatát képviselik. Hasonló festett mellvédkazetták láthatók az orgonakarzaton is. A műemléktemplom előtti teret 1991-től Mikó Imre mellszobra díszíti, mely Petrovics István alkotása.

A református templom mögött  református imaház, majd tőle nem messze a római katolikus templom látható. A római katolikus templomot 1860-ban emelték a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. A templomot Mikes Benedek építtette, felhasználva az egykori kápolna kőanyagát. A plébániaépület szintén a Mikes grófok adománya, melyet 1984 és 1990 között építettek újjá.

1832-ben épült az ortodoxok kisméretű fatemploma, melyben  értékes ikonok találhatók. A román lakosok számának fokozatos növekedése következtében új ortodox templomot építettek 1939 és 42 között, a Mikes-park bejáratával szembeN. A római katolikus templom 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében levő egykori, kápolna kőanyagát.

KATOLIKUS

Római katolikus templom

 

REFORMATUS

Református templom

A református templom

A falu központjában emelkedő vártemplom idegenforgalmi kuriózum. Most a református közösség tulajdona. Ez egy középkori, gótikus templom, ajtó és ablaknyílását faragott kőkeretek díszítik. Eredeti alakjában védelmi célokra is szolgált, védelmi emelete volt. Tetőpárkánya alatt vakárkádsor húzódik.
Tojásdad alakú várfalai egykor magasabbak voltak, annak középkori kaputornyán barokk hagymasisakos harangtorony emelkedik. A hagyomány feltételezi, hogy a vártemplom helyén lehetett a sokat emlegetett Zabola vára. Annyi bizonyos, hogy helyén egy XIII-XIV. századi templomocskának kellett lennie, amelyet aztán a XV-XVI. században késő gótikus stílusban átépítettek.
Különös értéke az épületek a déli bejáró kora reneszánsz, faragott kő ajtókerete, amelyen még látható a késő gótikus pálcatag. Előtte ötkaréjos oromfallal ellátott porticus áll. Szépek a déli oldal ablakai, az újabban feltárt sekrestyeajtó, a szamárhát íves szentségtartó, a szentély emberfős gyámkövei. Az épület belső igazi ékessége a 124 db festett kazettából álló mennyezet és az orgonakarzat mellvédjeinek virághímes táblasora 1772-ből. A déli porticus és harangtorony földszinti festett mennyezete is kazettás - Mátyásné Csekme Ida tanítónő jelenkori alkotása, amelyben felhasználta a régi ornamentikát. A templom a régi harangtornyát 1666-ban építtette Basa Tamás, aki a Kós KárolyVarjúnemzetség című regényből ismert. A torony a mai alakját 1847-ben kapta. A vizátokkal körülvett várfalat, a kaputorony és védelmim emelet építését a XVI. század első felére teszik.


Nem messze van innen az 1860-ban épült római katolikus templom. Gróf Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes- kastély kertjében levő egykori, kicsi kápolna kőanyagát is. A rendszerváltás utáni években renoválták és bővítették. Titulusa a Szentkereszt felmagasztalása. A plébániát övező kerítés előtérben áll egy emlékmű, melyet millecentenáriumnak és Márton Áron (1896-1980) mártírpüspök születésének centenáriumán tisztelegtek.
A község keleti szélében egy kisebb méretű görögkeleti templom is van. 1832-ben épült, s benne értékes ikonok láthatók. Védőszentje Szent Illés. Ezért maradhatott fenn oly soká a helybeli rokonság körében az Illés napi templombúcsú és népszokás. Ezt a templomot csak különleges alkalmakkor használják, mert 1939-1942 között, Nagyboldogasszony tiszteletére új templomot épített az ortodox közösség.
A katolikus templom közelében állott még a múlt század elején Basa Tamás fejedelmi tanácsos, Háromszék főkapitányának XVI-XVII. századi kúriája. Itt kérte meg a szép Kun Ilona kezét az önéletíró Bethlen Miklós (1642-1717) kancellár. Az épület egykori pincéjére új lakás épült. A zabolai erdőn egy forrást ma is Basa kútja néven ismernek a helybeliek és mesélik, hogy ebből szeretett friss vizet inni névadója.

A katolikus templom

Gróf Mikes Benedek 1860-ban teleket adományoz, és erre a helyre 1860-ban Gróf Mikes Benedek katolikus templomot építetett. A templom, a kastély mögött álló kiskút kápolnából és a gróf anyagi segítségéből épült. Ebben a templomban tartották 1990-ben március 15-ének ünnepét. A templomban kórus énekelt Kossuth dalokat és Gábor Áron rézágyúját. Az ünnepély emlékére a templom előtt elhelyezett és telekoszorúzott kopjafát állítottak de azon az éjszakán ismeretien tettesek eltüntették. 1990. szeptember 10-én indult egy katolikus zarándok menet az imecsfalvi búcsúra. Amint szokásos a menet kereszttel és zászlókkal vonult a főúton. Már induláskor egy gépkocsiból „rászóltak” a zászlóvivőkre. Éjjel a sekrestye ablakát betörték és biztos, hogy petróleummal felgyújtották a templomot. A sekrestyében levő tárgyak, kegyszerek, ruhák is elégtek. A templomot a „Caritás” és a hívek segítségével nem csak kijavították, hanem ki is bővítették, „meghosszabbították”. Egy plébániát is építettek a régi épület helyére szintén a Mikes grófok adományából. A kántori lakot is kijavították és köré szegélyező székely kapukkal, esztétikus kőkerítéssel készítették.