Orbán Balázs : A Székelyföld leírása (Zabola)

Zabola a határszéli Kárpátoknak egy – a Nagy és Hegymöge patak által átfolyt – kies völgyületében fekszik, elrejtőzve mint az e vonalon eső faluk csaknem mindenike. A faluknak ezen elrejtőzése pedig ugy hadtani, mint természeti okokból is származhatott.

Hadtani okokból, mert ezen meredek hegyektől övezett völgyek nagyrészt csak torkolatjuk felől közelithetők meg, s igy a régi időkben oly gyakran zaklatott lakosoknak csak ez egyetlen oldal védelmére kellett szoritkozniok, oldaltámadások ellen természeti védvonalok által lévén fedezve.

Természeti okból ,mert az ily völgyekben védve voltak a Nemere szele ellen, mely Háromszéknek vészes áldása. Áldás az, mert azon év, melyben a Nemere uralg, termékeny szokott lenni. Vészes, mert midőn annak rohamai megindulnak, akkor az utas szállást keres, ember és állat fedél alá siet, mert mikor az végig üvölt Háromszék rónáján, akkor veszélyes szembe állni vele, levén azon sajátsága, hogy bősz dühében mindent elsodor, szekereket felforgat, s főleg télben hófuvatagokba temeti el a szegény halandót, ki idejében el nem menekülhetett, vagy megfagylalja a szegény utast, mert a legmelegebb öltönyt is pókhálóként járja át.

   
   
"Háromszéket s Moldvát keleten egymástól,
Rengeteg erdők és hegyek tartják távol.
Derengő homály van itt a lombok alatt,
Úgy kifognak ezek minden napsugarat.
Békén áll ott templom, torony és iskola.
Igy alakit s mível a kor kivánalma.
Kisebb vár körzi ezt, tovább a vakárok
Jelzik: hogy itt volt a zabolázó várlak."
A Mikes-kastély

KURIA

A Mikes-kastély valószínűleg a 15. században épült, de 1629-ben már biztosan állott. Itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára. A kastélyt 1867-ben gr. Mikes Benedek átalakíttatta.

Itt született a Mikes család több neves tagja. 34 ha angol parkja arborétum. A parkban nyugszik gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. 1848-ban július végétől nagy szerepet játszott az úgynevezett „Kossuth”, a későbbi Mátyás-huszárezred megszervezésében és vezetésében. Sírboltját 1944 után többször kifosztották, végül lebontották. 1998-ban avatták fel emlékművét.

HABORU

I. világháború emlékműve

MIKO

Gróf Mikó Imre

 

 

PAVA

 

Hősi halottak emlékműve 

 

A település a legrégebbi időktől lakott. Nem messze a falutól, nyugati irányba emelkedik egy legendás hírű domb, amely a Tatarhalom nevet viseli. Az 567 méteres eróziós tanúhegy régészeti rezerváció, ahol a bronzkor és a kora feudális polgári temető emlékei találhatók. Orbán Balázs szerint az 1658-as tatárbetörés kor az elhalt áldozatokat itt temették el. Több törött fegyver és koponyacsont is előkerült. 1970-ben 192 sírt tártak fel, amelyek bizonyítják, hogy honfoglalás kori magyar temető volt itt. A temetkezés kezdete a XI. század és XII. század elejére tehető. A XII. század végére a temetkezés itt megszűnt.


Az 1466-ban Zabolán tartott országgyűlés az egész székelység további története szempontjából meghatározó fontosságú volt A nemzeti gyűlés kimondta, hogy a közrendű székely, az úgynevezett székely közösség nincs szolgálatként alávetve a főnépnek. Azaz a székely szabadon szolgálhat annak, akinek éppen akar. A falu története szorosan kapcsolódik a Mikes család nevéhez. Az ősi család számos tagja fontos történelmi szerepet töltött be nemzetünk évszázados küzdelmeiben. A székelység és a magyarság nemzeti függetlenségi harcaiban a Mikes család több tagja is kiemelkedő személyiségként szerepel. Szerepet játszottak az 1600-as években, II. Rákóczi idején. Küzdelmekben, csatákban gazdag életüket egy leányrablás is színesítette. János a szentléleki Tarnóczi Saroltát szerette volna feleségnek de a lány családja tiltakozott a házasság ellen. A Mikes fivérek elrabolták a lányt. Ennek a kalandnak a történetét írja meg Kemény Zsigmond az Özvegy és lánya című regényben.


A Mikes család krónikájában 1698 fontos év volt. Ekkor kapott a család grófi címet. A család képviseltette magát az 1848-49-es szabadságharcban is.