A falu és vidéke ősidőktől folyamatosan lakott. A belterületen végzett régészeti ásatások felszínre hozták a csiszoltkő-korszak, a vas-, majd a bronzkorszak tárgyi emlékeit. A római légiók 271-től ezt a vidéket is feladták, csakhamar különböző népek felvonulási területévé vált.

A helyi lakosság hosszabb-rövidebb ideig gótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok fennhatósága alá került. Erdély délkeleti szegletében az avarokkal együtt érkező szlávok folyamatos jelenléte a VI. századtól a IX–X. századig jól kimutatható az Olt és a Fekete-ügy völgyében feltárt régészeti leletekkel, valamint Háromszék számos településének szláv eredetű nevével. Zabola neve is szláv eredetű: za előtagjának az ősszlávban ’valami mögött’, míg a boljá-nak ’vizes, mocsaras hely’ jelentése lehetett. Kezdetben a Fekete-ügy bal oldali mellékvizét jelölhette, s csak később a patak mellett emelt települést is.

 

 

Más feltevések szerint a helység neve a Zabla személynévből keletkezett. A román Zăbala a magyar Zabola helységnévből származik. Johannes Tröster 1666-ban Erdélyről készített német nyelvű könyvében Zebelként említi a falut. Benkő József a XVIII. század közepén keletkezett, Transsilvania Specialis című munkájában úgy véli, hogy Zabola a középkori Magyar Királyság keleti határszélein garázdálkodó tolvajok megzabolázására épített várról kapta a nevét.

 

Zabola KONYV BORITO

Bővebben...

 

Zabola nevének eredetét a szájhagyomány Orbán Balázs Székelyföld leírásában is megjelenő két forrás szerint magyarázza. Az első magyarázat egyik székely ősünk, Zab nevéhez kapcsolja. Így keletkezett volna három település elnevezése: Zab-olja (d: szálláshely) = Zabola, Osd-olja = Ozsdola, Bod-olja = Bodola. A másik forrás szerit a környéken garázdálkodó rablóbandák megzabolázására épített várról kapta nevét. A jelek arra mutatnak, hogy valóban létezett egy erődített vár, amelynek romjaiból épült a falu központjában levő református templom.

Páva falu nevének eredete

Páva nevét a hagyomány onnan származtatja, hogy régen havasain igen sok páva tenyészett, s azzal vadászai nagykereskedést űztek Oláhországba. A fejedelmi korban Páva sólymokat is tenyésztett a közeli havasokon. Az 1635 lusztáriusz könyvben Páván 17 solymár család van bejegyezve, s ezek között a legkitűnőbb a Marti család. Talán e család egyik ősének lehet a sírköve az, mely pávai román ízlésű templomban be van falazva, hol az olvashatatlan felirat felett egy címer van, melyet egy páva vagy sólyom felett keresztbe tett szablya és buzogány alkot. Másik régi családja Pávának a Vajna család. A Vajnák Páváról Háromszék több falujába, sőt vármegyékre is kiszármaztak, s többféle előnevet vettek fel.

Az Árgyus patak mellett messze felnyúlik a falunak egyik negyede, melyet Karomnak neveznek, talán arról, mert az Árgyus patak, mint kar öleli körül.

Az Árgyus patak fejénél a falutól kétórányira egy függőleges meredeken felmagasló sziklacsúcs emelkedik, melyet Somkőnek (Sólyomkő összehúzva) neveznek. E szép alakzatú mészkőcsúcsnak meredek, megközelíthetetlen oldalában most is látszanak az üregek, hol a hajdan annyira becsült sólymok tanyáztak.

Zabola lakossága

Orbán Balázs „Székelyföld leírása" című nagyméretű művében talált adatok szerint Zabola 1567-ben 45 kapuval volt bejegyezve. Az 1869-es adatok szerint a lakosság száma Zabolán 2157, Páván 874 fő volt. Az 1992-es népszámlálás után a két falú összlakossága 3555 fő volt.

A lakosság számbeli növekedése 1930 és 1992 között csökkenő tendenciát mutatott. A születések és az elhalálozások számát vizsgálva 1996 és 2000 között kitűnik, hogy az elhalálozások száma nagyobb, ami a népszaporulat negatív értékét adja.