Árkos jelentős háromszéki székely község Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre, északnyugatra, a Geje- és az Árkos-patak találkozásánál. Nevét egyesek a régi avar sáncokkal, árkokkal, mások az Ákos nevű székely törzzsel hozzák kapcsolatba.

 A hagyomány szerint Árkost az 1241-es nagy tatár-dúlást követően a szomszédos lerombolt falvak: Szentegyháza, Bonc, Oroszfalu, Bedőháza és Pinczehely lakói építették, a könnyebben védhető völgyteknőben. Árkos első írásos említése 1332-ből származik. 

ARKOS_1.jpgARKOS_2.jpgARKOS_3.JPGARKOS_4.jpg

 A templomvár: Az árkosi neobarokk stílusú unitárius templom egy korábbi, jóval kisebb, az évszázadok során többször átépített, feltehetően Árpád-kori templom helyén épült 1831-1833 között. A régi épület épen maradt északi falrészét az új templom építésekor felhasználták. Az olasz mintára szabályos ötszög alakú, sarkain kiugró, szintén ötszög alaprajzú fedett bástyákkal megerősített védőfal a 17. században épült. Legalábbis erre lehet következtetni a várfal külső részén látható, 1639-es feliratból. (A hagyomány szerint 1658-ban törökök és tatárok támadták meg Árkost, melynek lakóit az erős várfal óvta meg a pusztulástól.) A déli szöglet, barokk- tetősisakos tornya helyén eredetileg bástya állt, melyet az 1600-as évek második felében alakítottak át harangtoronnyá.

Az építményt az 1829-es és 1839-es földrengés annyira megrongálta, hogy 1844-ben lebontották. Akkor emelték a jelenlegi tornyot, és szintén akkor vágták a kaput is. Egyébként a vártemplom tornya Kovászna megye legszebb hangú, egyben legnehezebb harangjával büszkélkedhet, amely kereken egy tonnát nyom.

A bástyák a védelmi célok mellett békeidőben alkalmanként gabonaraktárként is szolgáltak. Akárcsak a védőfal belső oldalán kialakított kamrasorok. Napjainkban a délnyugati sarokbástya egyik szobájában helytörténeti kiállítás kapott  helyet.


 Szentkereszty-kastély: A több hektáros park és arborétum közepén elhelyezkedő neobarokk stílusú kastélyt a Szentkereszty család építtette 1870-ben. (Báró Szentkereszty Zsigmond huszár őrnagy részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, ezért évekig Nagyszebenben raboskodott.) Az épületben, melynek kapubejáratát nyugvó oroszlánok őrzik napjainkban hangversenyeket és más rendezvényeket tartanak.
A község fölé emelkedő, erdőkkel borított hegyekben húzódik meg az árkosiak tatár kori rejtekhelye: a Várhegyi-vár.

Attachments:
Download this file (ARKOS.doc)ARKOS.doc1395 kB